emesztoCsatorna, emésztő, tízszeres talajterhelési díj, fokozottan védett vízbázis. Mi van? nagyságrendekkel nőhet a csatornázatlan ingatlanok rezsije 2013-tól.

A talajterhelési díj növekedésének mértékére egy olvasónk hívta fel a figyelmet, aki elmondása szerint évek óta egy Septifos nevű szerrel tisztítja a szennyvizet, mely locsolásra alkalmassá teszi azt.
Mi vonatkozik az ilyen helyzetre, vagy olyanra, ahol biológiai tisztító van? Létezik erre külön szabályozás?

 

TÁJÉKOZTATÁS TALAJTERHELÉSI DÍJ MÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSÁRÓL

A 2012. február 1-jétől keletkező szennyvíz után tízszeresére emelkedett a fizetendő talajterhelési díj összege.

A 2011. évi CCI. Törvény 234.§-a módosította a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. Törvény 12.§ (3) bekezdésében foglaltakat, mely a talajterhelési díj egységdíjának mértékét 2012. február 01-jei hatállyal a korábbi 120.- Ft/m3 helyett 1.200.- Ft/m3 összegben határozta meg.

A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj meghatározott alapja (a fogyasztott víz mennyisége), a meghatározott egységdíj (1.200.- Ft), valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó (3,0) határozza meg.

1.200 Ft/m3 * 3,0 = 3.600.- Ft/m3

Fentiek alapján a megemelkedett talajterhelési díjjal először 2013. március 31-én szembesülnek a T. Adózók.

Kismaroson 3.600.- Ft-ot kell fizetni minden egyes elfogyasztott köbméter ivóvíz után azoknak, akiknek:

– a fogyasztási helye nincs rákötve a kiépített szennyvízcsatornára,
– a szennyvíz elszállítását igazoltan nem tudják számlákkal igazolni.

2012. évben a 2011. évi talajterhelési díj számításánál a 360.- Ft/m3 egységdíjjal kell számolni!

Kaptunk egy szakértői véleményt. A rendelet azokra az ingatlanokra vonatkozik, amelyeknek volna mire rákötni, de eddig nem tették. Szóval, ha nincs a területen csatornázva, akkor ez az ottani ingatlanokra nem vonatkozik, de a kismarosi helyi építési szabályzat kimondja, hogy ahol nincs csatorna, ott kizárólag zárt rendszerű szennyvíztároló létesíthető. Az egyéb (hagyományos-ésszerű-bio-öko) rendszerek nem, még ha minősítettek is, még ha beváltak is, még, ha locsoló- vagy ivóvíz minőségű víz is a végeredmény. A váci ÁNTSZ is így foglal állást, vagy legalább is eddig ez volt az álláspontja. Ha az ÁNTSZ hozzáállása támogató lenne, akkor a következő lépés a helyi építési szabályzat megváltoztatása, amihez képviselő-testületi többségi szavazat kell, illetve a műszaki előadó tájékoztatása alapján meg kell vizsgálni, hogy további szakhatóságoktól kell-e még esetleg beleegyezés. A 3-as szorzó azt jelenti, hogy Kismaros és környéke V1, azaz fokozottan védett vízbázisú terület, azaz a legérzékenyebb besorolású, ezt az ÁNTSZ állapította meg.

 

Ezután felhívtuk a váci ÁNTSZ-t, ahol megerősítették, hogy továbbra sem támogatják az egyedi szennyvíztisztítókat, mert a V1-es fokozottan érzékeny vízbázis, és a felszín alatti vizek védelme itt fokozottan érvényes, illetve rossz tapasztalataik vannak ezekkel a berendezésekkel a fenntartás tekintetében. Ha nem ellenőrzik, tisztítják szervízelik ezeket, akkor problémásak.

A törvény úgy fogalmaz, hogy akinek ilyen egyedi szennyvíztisztítója van, az mentesül a kiemelt díjfizetés alól. Joggal feltételezhetjük, hogy a forgalmazó cégek a legjobb információ források, ők jó néhány ilyen eljárási folyamatban részt vettek. Azok, akik ilyen tanúsítványokkal rendelkeznek – mindegyikük elküldte azokat a tanúsítványokat, amiket a törvény kér -, azt nyilatkozták, hogy eddig mindenhol engedélyezték rendszereiket. Példaként említették, hogy van olyan hely, ahol az egész falu ezt választotta a költséges csatornázás helyett.

 

Jogszabályi háttér a talajterhelési díjról

11. §10 (1) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.

(2) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket.

3) A (2) bekezdés szerinti felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megőrizni és ellenőrzés esetén az adóhatóság rendelkezésére bocsátani.

12. § (1)11 A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja, a (3) bekezdésben meghatározott egységdíj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.

(2)12 A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.

(3)13 A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 1 200 Ft/m3.

(4) A talajterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg.

14. § A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

Megkerestünk egy házi szennyvíztisztó rendszereket forgalmazó és telepítő céget is, akiktől az alábbi tájékoztatást kaptuk:

 

Az 500 m3/év alatti kibocsátások esetében az engedélyezési jogkör az önkormányzat jegyzőjéé, amennyiben magánc