Leporello szórólap letöltése: A Duna&Kanyar Kisvízfolyás-helyreállítási Szövetség szórólapja
DUNA-KANYAR KISVÍZFOLYÁS-HELYREÁLLÍTÁSI SZÖVETSÉG
2004
TAVIRÓZSA KÖRNYEZET-ÉS TERMÉSZETVÉDŐ EGYESÜLET (VERESEGYHÁZ)
kiemelten közhasznú szervezet
Az egyesület tevékenységében Veresegyház és környéke vizeinek és vizes élőhelyeinek (tavak, patakok, lápok, mocsarak) védelme, illetve a környezeti oktatás-nevelés központi szerepet játszik.
Gyakorlati munkájukra példa azok a Víz Világnapján, helyi Nagycsaládosok Egyesületével közösen végzett fásítási akciók, melyek során több ezer őshonos fát ültettek el vízpartokon!
2001-ben jelent meg „A veresegyházi tavak története és élővilága” című nagysikerű ismeretterjesztő kiadványuk, mely szándéka a helyi élővilág és veszélyeztetettsége bemutatásával érzelmi kötődés kialakítása a lakosságban a helyi természeti értékek iránt, illetve a lokálpatriotizmus erősítése.
Veresegyház védett lápterületeinek és felszíni vizeinek botanikai, ökológiai, természetvédelmi és hidrobiológiai kutatásával évek óta, újabban a Sződrákosi-program keretében, segítik a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkáját.
2112 Veresegyház, Huba u. 43.
Tel.: (28) 389-644; (1) 257-11-00
E-mail: tavirozsa.veres@freemail.hu
Honlap: www.tavirozsa.fantom.hu
MÁTYÁSFA KÖRNYEZETVÉDŐ EGYESÜLET (KISMAROS)
kiemelten közhasznú szervezet
Az egyesület célja a Dunakanyar és a Börzsöny hegység kulturális és természeti értékeinek megőrzése és az eredeti természetes egyensúly visszaállítása.
A fenti célokat többek között gyakorlati természetvédelmi munkák (pl. faültetések, pataktisztítás) révén, állapotfelmérések végzésével, kutatások szervezésével, védetté nyilvánítások szorgalmazásával, szemléletformálással valósítja meg.
Tevékenysége gyújtópontjában elsősorban a Morgó-patak és mellékvizei állnak, melyekben, illetve a patak menti erdőségekben olyan ritka élőlények, mint a fekete gólya, a kövi rák és a Petényi-márna is, megfelelő élőhelyet találnak.
Szemléletformáló kiadványaik között egy módszertani munka is akad: elsősorban pedagógusoknak, de minden egyszerű vízminőség-vizsgálat iránt érdeklődő számára is hasznos vízkémiai kézikönyvet adtak ki.
2623 Kismaros, Móricz Zs. u. 5.
Tel.: (27) 383-260
E-mail: makegylet@freemail.hu
Honlap: www.extra.hu/matyasfa
KÉK FORRÁS KÖRNYEZET-ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET (BUDAPEST)
Fővárosi székhelyű szervezetként elsősorban a budapesti Rákos-patak vízgyűjtő területén és a Pilisben, valamint a Visegrádi-hegységben tevékenykedik, de az ország bármely részén folyó állapotfelmérési, környezeti nevelési programba szívesen bekapcsolódik.
Az egyesület jelentősebb projektjei:
- Vízpazarlás elleni projekt; Országos pályázat „Az én forrásom” címmel;
- „A Rákos-patak revitalizációja” c. konferencia; Zoológiai és botanikai felmérések; Környezet- és természetismereti táborok;
- A Pilis-Visegrádi-hegység forráskatasztere 1996/2003; Pilis-Visegrádi-hegység kistavai felmérése; Kisvízfolyások vízvizsgálati programjai (Apát-kúti-patak, Rákos-patak, Hosszúréti-árok, Által-ér).
A szervezet tagjai társszerzői a 2000-ben megjelent „Kézikönyv a kisvízfolyások komplex vizsgálatához” című könyvnek és kiadója „Tündéri Balaton” című kiadványnak.
1077 Budapest, Király u. 87.
Tel.: (20) 9-44-67-14
E-mail: kfkte@pro.hu
MIÉRT?
„A Szövetség tagjai felismerve azt, hogy a kisebb felszíni folyóvizek a térség, az ország és az egész Föld rendszerében és gazdaságában mindezidáig kívánatos mértékben el nem ismert jelentőséggel bírnak, valamint ökológiai szempontú helyreállításukra társadalmi igény van és az a természetvédelmi értékek védelmében tovább nem halogatható, továbbá az Európai Unió Víz keretirányelve rehabilitációjukat írja elő, létrehozzuk a Duna-kanyar Kisvízfolyás-helyreállítási Szövetséget..”
HOGYAN?
A Szövetség tagszervezetei vállalták, hogy működési területükön
- szorgalmazzák a vizes élőhelyek védelmét;
- részt vesznek a jogi védelem és a rehabilitáció előkészítésében, állapotfel-mérésekben;
- vízgyűjtőszövetségek felállításával, pályázati és szakmai segítségnyújtással szemléletformáló és érdekép viseleti tevékenységet fejtenek ki.
HOL?
2003-ban és 2004-ben így került sor többek között a Sződrákosi-, a Morgó-, a Rákos-, a Mogyoródi-patakok vízgyűjtőterületének vizsgálatára, az értékes (megőrzendő) és a fejleszteni (rehabilitálni) kívánt szakaszok lehatárolására, minta- és referencia területek kijelölésére.
EREDMÉNYEK
Az elmúlt másfél-két évszázados vízrendezési gyakorlat során elpusztultak a patakok és élőviláguk, eltűntek a kisvízfolyásokhoz kötődő mélyfekvésű, nedves területek.
Az akkor kialakított medrek tulajdonképpen szegényes élővilágú, szennyezett csatornák; a régi medrek nyomai is alig ismerhetőek fel.
A kanalizált víztestek egy része az elmaradt „fenntartási munkák” következtében visszatermészetesedett. Ezek védelemre érdemes élőhelyek, mert másodlagos élőviláguk is sokkal gazdagabb, mint „fenntartott” társaiké.
Ennek egyik legszebb példája a Mogyoródi-patak dunakeszi szakasza.
Hajdani, kanyargós medreket, pl. a Sződrákosi-, a Gombás-, a Lósi-, és a Keskeny-bükki-patakok mentén találtunk.
Élő, dinamikusan fejlődő vízfolyás példája a Morgó-patak, mely kismarosi szakaszán a betonburkolat elbontására fog sor kerülni.
FOGALMAK
A vízfolyások rehabilitációja kapcsán több rokon értelmű fogalmat használunk, úgy mint: „revitalizáció”, „renaturálás”, stb.
Szükségszerűen kerüljük a „rekonstrukció”-kifejezést, melyen a mai vízgazdálkodás az ökológiai és gazdasági szempontból elhibázott, csak vízlevezetési célt szolgáló csatornák fenntartását érti.
