Lánctalpas munkagép, motoros fűrész, újra impregnált patak melletti házak, kertek, pincék, nívós tereprendezés és szívás a halaknak, ívásmentes tavaszi mederrel.
Kismarosi cunami
Kismaros önkormányzata régen – legalább a 2010-es települési választások előtti időktől – szeretné árvízvédelmi stratégiáját megvalósítani a települést átszelő dühödt börzsönyi patakon. Látszólag jó oka van rá, hiszen 1999-ben már kilépett medréből, ezt követően aztán 2000-ben végig is lett kotorva a meder egy szakasza. |
A hidak útját állták a víznek az 1999-es áradáskor – Fotó: Neubauer Rudolf |
Az akkor hirtelen lezúduló víz levonulásánál nem csak a mederbe nőtt fák jelenthettek gondot, meglehetősen sok problémát okozott ugyanis az alacsonyra épített gyalogos és autós híd, illetve a házak és utak miatt beszűkített meder.
Jogunk van
Lehet-e vitatkozni azzal, hogy minden érintett lakót megillet a vagyonát és testi épségét megóvó elővigyázatosság? Aligha. Van-e élet víz nélkül? Aligha. Ha nagyon kisarkítjuk e két kérdést, akkor még az is megtörténhet, hogy eszünkbe jut, tönkretett élővilággal, felborított ökológiai egyensúllyal, megmérgezett, vagy éppen öntisztulásra képtelen vizekkel semmi esélyünk megóvni bármit is abból, amit modern emberként életünkkel kapcsolatban értéknek vallunk. Kismaroson senki nem fog szomjan halni persze, egy darabig legalábbis nem.
A kismarosi Morgó-patak egykor – Fotó: Kovács Gabriella |
Rossz politika
Az baj, ha valaki hecckampányol a természet rovására. Az sajnálatos, ha valaki esztétikai holokausztot hajt végre a falu szívében. Az fájó – és ez nagyon triviális -, hogy ki van végezve a természet. Életünk (földi) két alapvető elemét, a levegőt és a vizet nem vagyunk képesek tisztán megőrizni, sem a magunk, sem az utókor számára.
Vágjunk bele valamibe
A meder aljára nőtt fákat ki kell vágni, egyszer, kíméletesen. Utána pedig évente ellenőrizni a patakot, és a hajtásokat egyszerűen, kézzel kihúzva eltávolítani, hogy többé ne nőjön rossz helyre semmi. Ehelyett egy lánctalpas munkagép és néhány munkás motoros fűrésszel leápolta a medret. Innentől kezdve lehet az önkénteseknek – zöldeknek és nemzöldeknek – jelentkezni szolgálatra, hogy folyamatosan karbantartják majd a kritikus szakaszt.
A partoldalon és a parton nőtt fákat legnagyobbrészt békén kellene hagyni, mert a lombkorona árnyékával megakadályozza a nyári kánikulában a víz felhevülését, védett madarak számára biztosít fészekrakási lehetőséget, gyökere pedig megköti a partoldalt és jelentősen csökkenti heves esőzések idején a partomlás veszélyét. A fák meghatározó része viszont ki lett vágva (a verőcei jegyző kétszáz fára adott ki engedélyt). Jó érzésű önkormányzati embereknek és jó érzésű környezetvédőknek, civileknek azonnal ki kellene jelölni, hogy hova lehet/kell visszatelepíteni a kivágott fák helyett ültetendő csemetéket – a pótlás amúgy is kötelező.
Nemcsak a víz zavaros
A fél világon a tiszta édesvíz a legnagyobb kincs, egyben a legnagyobb hiány. Magyarországon a felszíni vizeket úgy vezetjük le, mintha klozetet öblítenénk velük. A kiegyenesített, kibetonozott, kiirtott medreken végigszáguldó víz valahol lejjebb árvizet fog okozni, miközben a patakok közvetlen közelségében aszályosodik a környezet. A Szokolyai úton lakók szentül hiszik, hogy a pincéjükben 2010-ben a patak magas vízszintje miatt állt a víz (a sok fa miatt), de arra kevesen gondolnak, hogy a telkek a fölöttük elterülő svájci-földek talajvizét is a nyakukba kaphatták. 2010 rekord mennyiségű csapadékot hozott, 2011 azonban szárazságrekordot.
Nyálcsorgatás
Remélem, hogy az élővilág gyorsan regenerálódik, az emberiség megenyhül, a falu szép lesz, minden árnyas és ligetes. Addig meg nézhetjük, hogy miként tudnak a világ más népei megbarátkozni saját természetükkel.
Wallhausen (Németország) |
Kismaros testvértelepülése – lásd kapcsolódó cikkünk |
Clapham Village Észak-Yorkshire-ben (Egyesült Királyság) – Fotó: yourlocalweb.co.uk | Kemnitz (Németország) – Fotó: Greifswalder Bodden & Peenestrom Kemnitz |
Kapcsolódó anyagok:
– Biztos, hogy ezt akarták?
– Betont és vietnámi hidat Kismarosnak!
– A Mátyásfa Környezetvédő Egyesület állásfoglalása a Morgó-patak kotrásáról
– A kismarosi Morgó-patak 2010 telén, 2011 nyarán – Fotók: Kovács Gabriella
{phocagallery view=category|categoryid=43|imageid=0|limitstart=0|fontcolor=#B88A00|bgcolor=#EFEFEF|bgcolorhover=#DEDEDE|imagebgcolor=#FFD24D|bordercolor=#BCBCBC|bordercolorhover=#CDCDCD|detail=3|displayname=1|displaydetail=1|displaydownload=1|float=left} |
– A Morgó-patak kotrása 2011 decemberében
{phocagallery view=category|categoryid=42|imageid=0|limitstart=0|fontcolor=#B88A00|bgcolor=#EFEFEF|bgcolorhover=#DEDEDE|imagebgcolor=#FFD24D|bordercolor=#BCBCBC|bordercolorhover=#CDCDCD|detail=3|displayname=1|displaydetail=1|displaydownload=1|float=left}