Kisvízfolyás-revitalizáció a Dunakanyarban és a “passzív árvízvédelem”, avagy készülünk a Környezet- és Természetvédelmi Társadalmi Szervezetek Országos Találkozójára
Három Pest megyei társadalmi szervezet 2003-ban az alábbi küldetéssel hozta létre a Dunakanyar Kisvízfolyás-helyreállítási Szövetséget:
“A Szövetség tagjai felismerve azt, hogy a kisebb felszíni folyóvizek a térség, az ország és az egész Föld rendszerében és gazdaságában mindezidáig kívánatos mértékben el nem ismert jelentőséggel bírnak, valamint ökológiai szempontú helyreállításukra társadalmi igény van és az a természetvédelmi értékek védelmében tovább nem halogatható, továbbá az Európai Unió Víz keretirányelve rehabilitációjukat írja elő, létrehozzuk a Dunakanyar Kisvízfolyás-helyreállítási Szövetséget.”
A Szövetség koordinációját a Kék Forrás Környezet- és Természetvédelmi Egyesület látja el, mely az Országos Találkozón (Debrecen, 2004. március 25-28.) vízfolyások védelmével kapcsolatos szekciót is vezet, továbbá a Rákos-patak és több más patak – pl. Bükkös-, Dera-patak – rehabilitációját segíti.
Az Egyesület, társzervezeteivel együtt, a térség 50 önkormányzatát ezekben a napokban kereste meg nyugati példák és hazai, valamint EU-s pályázati lehetőségek bemutatásával.
A levél teljes terjedelmével és mellékleteivel a partnerszervezetek honlapján tekinthető meg, csakúgy, mint az eddigi patakrevitalizációval kapcsolatos eredmények, hírek.
A Kedves Olvasó figyelmébe különösen azt a mellékletet ajánljuk, mely egy osztrák-magyar folyócska menti “passzív árvízvédelmet” (“Passive Hochwasserschutz”) ismerteti szemléletes példával. A korábbi kotrással, irtási munkákkal járó gyakorlattól eltérően a gazdálkodási formákat igazítják a természeti adottságokhoz: olyan művelési ágat választanak (rét, erdő) mely az időszakos elöntés elviseli.
Az ilyen megoldás tipikusan pozitív példája a Mogyoródi-patak dunakeszi szakasza, mely sok síkvidéki vízfolyás rehabilitációjához referenciaterületül szolgálhat – amíg a döntéshozók így akarják.
A Mogyoródi-patak védelme és revitalizációja című, szakhatóságok és önkormányzatok munkáját támogató tanulmány teljes szövege az egyesületek honlapján olvasható.
A kismarosi Morgó-patak revitalizációját a Mátyásfa Környezetvédő Egyesülte vállalta magára. A fokozottan védett halfajoknak is élőhelyül szolgáló patak belterületi szakaszára vízjogi engedélyes terv készült (ld. honlap) – az önkormányzattal együtt most dolgozunk a betonelbontás feltételeinek megteremtésén.
A Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület – többek között – a Sződrákosi-patak és a vízgyűjtőjén található lápok védelmével foglalkozik.
Az egyesületek tevékenységével kapcsolatban a következő elérhetőségek valamelyikén lehet érdeklődni:
Néder Katalin – Mátyásfa Környezetvédő Egyesület, elnök
2623 Kismaros, Móricz Zs. u. 5.,
Tel.: (27) 383-260
E-mail: makegylet@freemail.hu
Honlap: www.extra.hu/matyasfa
Tatár Sándor – Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület, alelnök
1171 Budapest, Óvónő u. 72.
Tel.: (1) 257-11-00
E-mail: tavirozsa.veres@freemail.hu
Honlap: www.tavirozsa.fantom.hu
Obermayer András – Kék Forrás Környezet- és Természetvédelmi Egyesület, elnök
1077 Budapest, Király u. 87.
Tel.: (20) 9-44-67-14
E-mail: kfkte@pro.hu
Dukay Igor – RENATUR
2000 Szentendre, Frangepán u. 16.
Tel.: (70) 235-02-54
E-mail: renatur@freemail.hu
