20110730_10Sajnos ismét elpusztult egy gólya. Az alábbi levelezést egy kismarosi polgár osztotta meg velünk…

Kedves Kisduna Újság!

Nem tudom kit tisztelhetek az Újság mögött de örülök, hogy valaki Kismarosról is érdeklődik végre… Elküldöm nektek a levelezésem és természetesen a képeket is, remélem mielőbb változást tapasztalhatunk és megsegíti valaki a gólyáinkat. Remélem azt is, hogy nem csak nekem szívügyem a gólyák és örülnék neki, ha nagy port kavarnánk vele, intézkedjen már végre valaki!!! Én megpróbáltam, elindultam több vonalon, 2 helyről kaptam is bíztató visszajelzést, remélem, hogy nem csak szavak lesznek az ígéretekből.

20110801_1720110724_55

Tisztelt Magyar Madártani Egyesület!

Kismarosi lakos vagyok, évek óta figyelem, fotózom a falú gólyáit. Idén egy fészket is állítottunk nekik a kertünkbe, ahová nagy örömünkre 2 fióka át is költözött, az éjszakákat a mi fészkünkben töltik, mivel a szülőkét kinőtte a 4 “kicsi”.

2 öreg és 4 fióka volt idén, amiből mára 5-en maradtak. Sajnos minden évben egy-egy gólya áldozatul esik a temetőnél lévő trafónak (képen mellékelve). A 2007-es és a most vasárnapi baleset képei is mellékelve.

Nem tudjuk, hogy fióka, vagy öreg gólya volt-e aki elpusztult, de minden képen nagy veszteség nemcsak a kismarosiak, de a Magyar gólyaállomány számára is. Kérem, vegyék fel a kapcsolatot az illetékes személlyel, hogy ez az állapot megszűnjön, szigetelve legyen a trafó és ne kelljen több madárnak elpusztulnia az emberi mulasztás, hanyagság, nemtörődömség miatt. Ha az ELMŰ-s ember egyúttal nem csak a tetemet piszkálta volna le a trafóról, hanem valamiféle szigetelést is tett volna a drótok fölé, már előrébb lennénk. Kérem intézkedjenek az ügyben, nagyon bízom Önökben, hogy sikerrel járnak és várom a visszajelzésüket!

További sikeres munkát kívánok,

T. C.
Kismaros

2007_gh_32007_gh_120110802_420110731_gh_320110802_3

Tisztelt T. C.!

Levelét továbbítottam a Duna-Ipoly Nemzeti Park tájegységvezetőjének, aki bizonyára mindent meg fog tenni a probléma gyors megoldásáért.

Üdvözlettel, Lendvai Csaba

Kedves C.!

Nagyon köszönjük értesítését!

A képen úgy látszik, hogy az egyik öreg példány pusztulhatott el, hiszen a fiatalok csőre és lába még inkább fekete, mint piros. Sajnos a nagytestű madaraink legsűrűbb haláloka az áramütés, még ha életben maradnak is, a szabad életre már semmi esélyük.
Mindenképpen felvesszük a kapcsolatot az áramosokkal, remélem tudunk valami biztos megoldást találni.
Köszönettel:  Varga Péter  Magyar Madártani Egyesület Börzsönyi Helyi Csoport

Kedves Péter,

köszönöm a választ és az intézkedést, kaptam visszajelzést Lendvai Csabától is a MME/ BirdLife Hungary-tól, továbbította a levelem a Duna-Ipoly Nemzeti park vezetőjének is, remélem történni fog valami pozitív változás.

Azt olvastam, hogy egy gólya eszmei értéke 100.000 Ft. Ha tehát az áramosok tehetnek a gólyák haláról, akkor őket nem kellene büntetni ezekért a károkért… ki a felelős azért, hogy nem biztonságosak a felső vezetékek, vagy a trafók? ha minden gólya haláláért ki kellene fizetniük ezt az összeget, akkor már rég megcsinálták volna ezeket az elavult tákolmányokat, ami nálunk is található. Minden évben legalább egy gólya elpusztul!!!, de volt már, hogy a fiókák is odalettek miatta. Az is érdekes, hogy az Önkormányzatunkat sem zavarja ez az állapot és civil kezdeményezés keretén belül kell intézni a dolgot!

A mellékelt képek a “mi” gólyáink, amik a kertünkben laknak, nagyon szeretjük őket. Szerintem is egy öreg gólya pusztult el, mert a nagy fészekben egyedül szokott ülni azóta a párja, a fiatalok inkább nálunk vannak a réten. Tegnap egész nap nem láttuk őket, azt hittük, hogy elindultak vissza, de estére hazajöttek. Ma megint nem láttuk még őket….idén hamar fognak elindulni szerintem.

Nagyon bízom Önökben, szeretném ha biztonságban lennének a gólyáink és minden évben több pár érkezne hozzánk. Mi megteszünk mindent érte!

Köszönöm az intézkedést, üdvözlettel:

T. C.