A növényzet

A természetes vagy természetközeli partszakaszok mentén a középhegységeink jó vízellátottságú völgyeire (is) jellemző enyves éger (Alnus glutinosa) alkot sűrű állományt.

A patakmenete további jelentősebb fásszárú növényei a különböző fűz- és nyárfajok (Salix és Populus species). Telepítések eredményeként tájidegen fajok (pl. akác, vörösfenyő) is előfordulnak a kertek és a patakpart közti sávban.

A lágyszárú vegetációt, aljnövényzetet részben gyakori, a zavarást, taposást elviselő, romtalajokon is megélő fajok alkotják.
Vízi növényzet a gyorssodrású szakaszokon gyakorlatilag hiányzik, a nyílt, fátlan szakaszokon a betonteknőkben alakulhat ki (újra) állományuk.
A kibetonozott szakasz növényzete legfeljebb a rézsű koronájára korlátozódik.

A vízi, vízparti növények jelentősége a vízben levő tápanyagok testükbe való beépítésében van, ill. lenne, hiszen a kismarosi és a település feletti szakaszokat érő tápanyagterhelés csökkentésében (a patak öntisztulásában) játszanának szerepet.

A megfigyelt terület a Déli-Börzsöny északi részén fekvő Káló Ny-i oldalán helyezkedik el. Mely terület tulajdonképpen verőcei terület, de a Kismarosi Mezőgazdasági Szövetkezet hatás területébe tartozik.

A terület határai északról cseres kocsánytalan tölgyes szegélyezi, keletről szintén kocsánytalan cseres tölgyes határolja, illetve egy bolygatott rét, déli határa a Morgó-patak és nyugatiról kocsánytalan cseres tölgyes.

Növények fajlistája (tavaszi aspectus)

  • Bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides)
  • Borzas repkény (Glechoma hirta)
  • Bükkös sás (Carex pilosa)
  • Erdei ibolya (Viola reichenbachiana)
  • Hagymaszagú székfű (Melitis granchiflosa)
  • Hóvirág (Galanthus nivalis)
  • Indás infű (Ajuga reptans)
  • Kapotnyak (Asarum europaeum)
  • Kerek repkény (Glechoma hederaceae)
  • Odvas, ujjas keltike (Corydalis cava, salida)
  • Olocsány csillaghúr (Stellaria holostea)
  • Orvosi/pettyegetett tüdőfű (Pulmonaria officinalis)
  • Piros/foltos árvacsalán (Lamium purpureum, maculatum)
  • Salátaboglárka (Ficaria verna)
  • Sárga tyúktaréj (Gagea lutea)
  • Tavaszi kankalin (Primula veris)
  • Vicsorgó (Lathraea squamaria)
  • Vörös acsalapu (Petasites hybridus)
  • Waldstein-pimpó (Waldsteinia geoides)

Az állatvilág

Az állatvilág elterjedését is az egyes fajok ökológiai igényei és az emberi hatás határozza meg. A különböző igények miatt nagyobb fajgazdagságra csak a környezet (jelen esetben a patakmeder és a -part jellemzői) nagyobb változatossága, mozaikossága, a mikrohabitatok (“mikroélőhelyek”) nagy száma, zavartalansága és a megfelelő vízminőség mellett lehet számítani.

Ennek megfelelően az életlehetőségek részben eltérnek egymástól a Morgó-patak természetes, ill. ahhoz közeli szakaszain és a szabályozott részeken.

A fent már kismértékben részletezett változatos mederalakú szakaszokon a gerinces és gerinctelen fauna környezetével szemben igényesebb, szűk tűrésű fajai fordulnak, fordulhatnak elő. A terepbejárások során pl. ásó típusú kérészlárva egyes védett (pl. Petényi-márna Barbus meridionalis petenyi, fürge cselle Phoxinus phoxinus, kövi csík Barbatula barbatula) és nem védett halfajok (fejes domolykó Leuciscus cephalus), parti fecske voltak megfigyelhetők.

Feltételezett előfordulású védett gerinces fajok pl. barázda billegető Motacilla alba, jégmadár Alcedo atthis, sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus valamint egyes denevér- és kétéltű fajok.

A kibetonozott szakaszok gyors felső, sima felszínű részén gyakorlatilag élőlény nem tud megtelepedni, míg a mederlépcsők alatti részen, a medencékben kisebb sodrást, finomabb szemcseméretet kedvelő fajok élhetnek.

A kismarosi partszakaszon beépített mederlépcsők miatt a felső szakasz és a Duna között akadályozott a fajok áramlása. A szintkülönbség felfelé, ill. lefelé történő áthidalásában általában az áradásoknak van nagy szerepe. (Így jelenhettek meg a Morgó-patakban alkalomszerűen a középhegységi vizekre kevésbé jellemző halfajok is.)

Makrogerinctelen élőlények

A makrogerinctelen élőlények előfordulása  – hasonlóan a többi vízi élőlényéhez  – részben a mederviszonyoktól, részben a víz minőségétől függ. A kismarosi patakszakasz mederviszonyait a 2.2. fejezet mutatja be; összességében a változatosság jellemzi. A makrogerinctelen élőlények vízminőségjelző szerepéről a bioindikációs vizsgálatoknál emlékezünk meg.

Részben az M5-ös vízminőségvizsgálati ponton, részben más kismarosi szakaszokon talált élőlények, ill. taxonok:

  • Puhatestűek törzse (Mollusca):
  • Sapkacsiga (Ancylus fluviatilis)
  • Gyűrűsférgek törzse (Annelida):
  • Piócák alosztálya (Hirudinae)
  • Csővájó férgek (Tubificidae)
  • Ízeltlábúak törzse (Arthropoda):
  • Rákok altörzse (Crustacea):
  • Bolharákok (Gammarus sp.)
  • Folyami rák (Astacus astacus)
  • Rovarok osztálya (Insecta):
  • Tegzesek rendje (Trichoptera ordo):
  • Ryacophyla sp.
  • Kérészek r. (Ephemerpotera o.):
  • Baetidae sp.,
  • ún. sodráskedvelő és ásó típusú lárvák
  • Kétszárnyúak r. (Diptera o.):
  • Árvaszúnyog-lárvák (Chironomidae sp.)
  • Púposszúnyog-lárvák (Simuliidae sp.)
  • Bogarak r. (Coleoptera o.):
  • Keringőbogár (Gyrinus sp.)
  • Szitakötők r. (Odonata o.)

Gerinces állatok: halak

A Morgó-patak halfaunájára a jellegzetes középhegységi fajok jellemzőek, melyek egy része védett, de tömegesen előforduló faj (kövi csík, fürge cselle, Petényi-márna, sujtásos küsz). A patak kismarosi szakaszának jelentős természeti értékeit részben e halfajok képezik!