2000. DECEMBER 4.

A Göncöl Alapítvánnyal közösen írtunk egy levelet a Polrármesternek, melyben megfogalmaztuk, hogy a kivitelezés mennyiben tért el a tervektől és milyen további elképzeléseink vannak a Morgó-patak jövőjét tekintve. A levéllel mellékeltük a fent említett pályamunkát és a vízvizsgálataink eddigi eredményeit. A levélre ezidáig nem érkezett válasz.

Még ebben a hónapban elkészült az Ökotárs Alapítványnak az a pályázat, aminek megírásában Kelemen Zoltán (Ipoly Unió) segítségünkre volt. Januárban hírt kaptunk arról, hogy pályázatunkat sikeresen bírálták el.

 

2000. NOVEMBER

Befejeződnek a mederrendezési munkálatok. A kotrás során jelentősen megsérült a patak medre, és sajnos az előzetes egyezkedések és megállapodások ellenére több fát vágtak ki, mint amennyit eredetileg kijelöltek.

 

2000. OKTÓBER

Egyesületünk a Göncöl Alapítvány közreműködésével elkészíti “A Morgó-patak környezeti állapotfelmérése és természeti értékeinek megóvása” című pályamunkát, mely a Környezetvédelmi Minisztérium Természtvédelmi Hivatala által kiírt pályázaton I. díjat nyer Hidrobiológia kategóriában. A díj pénzjutalommal járt.

A pályamunka alkotói: Holler Judit (szerkesztés), Katus Magdolna (tördelés), Pantali Márton (botanikai felmérés), Magyarkúti Gergő (fotók), Dukay Igor (zoológiai felmérés), Néder Katalin (vízkémia, társadalmi harcok).

(A vízkémiai és vízbiológiai mérésekre a Környezetvédelmi Minisztérium pályázatán a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzata 2000. évi közcélú kerete terhére pénzt is nyertünk az Ökosansz Alapítványon keresztül.)

Ebben a hónapban a Göncöl Alapítvány pályázatot ad be a Morgó-patak revitalizációjára. Ennek kapcsán Együttműködési megállapodás születik a Göncöl Alapítvány és Egyesületünk között.

 

2000. SZEPTEMBER 13.

A Madách TV a patakrendezéssel kapcsolatban beszélgetésre hívta Dukay Igort és Néder Katalint egy esti élő adásba. A beszélgetés apropója a halmentés volt.

 

2000. SZEPTEMBER 9.

A tárgyalások eredményeként a polgármester és a kivitelező cég lehetőséget adott arra, hogy a kotrások előtt kimentsük a halakat a veszélyztetett szakaszokon.

Az akciót a Göncöl Alapítvány szervezte; az Alapítvány tagjain kívül a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Pest Környéki Madarász Kör és Egyesületünk tagjai is részt vettek: Farkas Zsuzsanna, Holler Judit, Zelei Zsolt és kisfia Ágoston, Kelecsényi Szabolcs és kislánya Csenge, Néder Katalin.

A halmentésre azért volt szükség, mert a kotrással nem csak a patak jelentős védett halálományának élőhelye, hanem maguk a halak is elpusztulnak. A halakat a Gimpli-patak közeli alsó szakaszára és a Morgó-patak Kismaros-börzsönyligeti erdős szakaszára helyeztük át.

Ez az esemény példaértékű is volt, hiszen sok kisvízfolyás halfaunáját veszélyeztetik kotrások. Ezért erről a napról az Magyar Televízió, a váci Madách TV és a szintén váci Electro Signal Televíziótársaság is készített képes riportot. A Vadon című újság decemberi száma ugyancsak erről írt “Sikeres patakmentő akció a Börzsönyben” címmel.

A halmentést ezen a napon kívül még két alkalommal meg kellett ismételni: így összesen 2200 halat mentettünk ki, melyeknek nagy része, közel 60%-a védett faj egyede volt (fürge cselle, Petény-márna, kövi csík).

Az akciókra azért volt szükség, mert a kotrással nemcsak a patak jelentős védett halállományának élőhelye, hanem maguk a halfajok is elpusztulnak. A három alkalommal kb. 2200 halat fogtunk ki a veszélyeztetett szakaszon. A halak nagy része (60 %-a) védett faj egyede volt: fürge cselle, Petényi-márna, kövi csík; nem védett fajok: fejes domolykó, fenékjáró küllő, nyúldomolykó, sebes pisztráng (1 db).

 

2000. SZEPTEMBER

Elkezdődött a Morgó-patak mederrendezése. 2,5 km hosszú közel 100 db fát vágtak ki majd a mederkotrásnak is áldozatul esett több tucat fa. Amióta a közvélemény figyelme a Morgó-patakra irányul, felmerült a revitalizáció lehetősége és a természetközeli partszakaszok megóvása is.

 

2000. AUGUSZTUS 27.

A polgármesterrel közös terepbejáráson történt megállapodások alapján készült el a polgármester részére egy levél, mely az alábbi jegyzőkönyv alapja. A jegyzőkönyvet a polgármester és a kivitelező aláírta.

 

Jegyzőkönyv

a …………………………………………………. (kivitelező) és Kismaros Önkormányzata között …………….. -án (dátum) létrejött szerződés során elvégzendő feladatokról:

A Göncöl Alapítvány Hálózat az élővizekért program felelőse által tett, a patakrendezésre vonatkozó — alább ismertetendő — ökológiai szempontokat figyelembe veszi.

a kotrás során a meghagyandó fák gyökerét kikerülik, úgy hogy az ne sérüljön,
a tuskókat a part biztosítása (üregelődés, alámosás megelőzése) miatt a partban hagyják,
a kivágott fák helyére (közelébe), ill. fátlan szakaszokra (pl. az óvodánál) éger- és fűzfák lesznek telepítve (legalább a rézsű felső harmadába),
a kotrás (a lehetőségekhez mérten a kibetonozott szakaszon kialakult természetszerű) kisvizi medret nem érinti, főleg a jelentős védett halállomány elkotrásának elkerülése miatt,
a meder kotrása mellett, a fák megőrzése érdekében (is) egy oldalas padkás kialakításra kerül sor
a “felső” KISZ-házak vonalában, ill. oldalán,
a vasúti töltéssel párhuzamos szakaszon, a töltésfelőli oldalon.
az áradáskor homokzsákokal biztosított szakaszon kb. félméteres terméskő (vagy kotráskor kitermelt kavics) támfal épül a rézsű és a kisvasút sinei közé,
a kisvasút végállomásánál lévő felső hídnál a kibetonozott mederben lerakódott hordalékot, talajt eltávolítják, de a mederben – a halak mozgásának megkönnyítésére – nagy köveket helyeznek el (egymástól 0,5-1 méterre; szórva, az az szükségtelen a “mértani” elhelyezés)
a kotrások során nem törekednek a túlmélyítésre (mely a környező területek talajvízszintjét leszállítva azokat szárazabbá teszi), ill. hagynak valamennyi kavicsanyagot a mederben (Indoklás: a változatos meder változatosabb élővilágnak ad otthont; a sodrást megtörő kő, kavics elősegíti az élőlények vándorlását; a megtörő víztömeg oxigenizálódik.)
bokros, gazos part és a partmente le lesz kaszálva; helyére gyep kerül, ill. nem tájidegen fa- és cserjefajok.
új padkák kialakításakor az új rézsű lehetőség szerint a legkisebb lejtésű legyen,
a kotrásokat megelőzően a védett gerinces élőlények (halak, kétéltűek, hüllők) kimentésére, más – nem érintett – szakaszokra (település feletti erdős szakasz) való áthelyezésére, lehetőséget ad, legalánbb a munka ótemtervének ismertetésével

Kismaros, 2000. 08.

 

2000. AUGUSZTUS 23.

    “Népszabadság — Kismaros
Az üdülőfaluban rendezett nemzetközi közgazdásztábor résztvevői is közreműködtek a községben folyó Morgó-patak tisztítása körüli viták megoldásában. A helyi Mátyásfa Környezetvédő Egyesület ugyanis nem értett egyet a Polgármesteri Hivatal patakrendezési terveivel.”

 

2000. AUGUSZTUS 22.

Délelőtt Dukay Igor és Moór Róbert kijelölték azokat a fákat, amelyek eltávolítása ökológiai szempontokat nem sért, ill. legfeljebb kisebb károkat okoz.

Délután fiatal közgazdászokból álló Planet Club elnevezésű szervezet kerekasztal beszélgetésre hívta ezügyben Moór Róbert polgármestert, a Mátyásfa Környezetvédő Egyesület képviselőit: Néder Katalint és Kelecsényi Szabolcsot, valamint Szatmári Józsefet, aki a pataknak azon a részén lakik, ahol az árvíz problémákat okozott. A beszélgetés eredményeként a következő felajánlás született Egyesületünk részéről:

Tisztelt Polgármester Úr!

2000. augusztus 22-én a Planet Club szervezésében lezajlott nyilvános beszélgetésünk eredményeként a következő segítséget szeretnénk felajánlani a Morgó-patak közeljövőben sorra kerülő rendezésével kapcsolatban:

A mederrendezés során kivágott tájidegen fák helyébe éger- ill. fűzfákat ültetünk.
Azokon a partszakaszokon, ahol fák hiányában gyomosodás indult, a legszükségesebb talajelőkészítés után szintén fákat ültetünk.
Kotrásokat megelőzően (lehetőségeinkhez mérten) részt veszünk a védett gerinces állatok kimentésében.

Ezenkívül – a Morgó-patak jövőjét mindenkor szem előtt tartva!!! – szeretnénk további segítséget nyújtani a patak revitalizációs lehetőségeihez is:

Pályázatfigyelésben ill. a pályázat megírásában, mely a revitalizációs tervek kidolgozásának finanszírozását célozná meg.
Szakemberek “felkutatásában”.
Környezetvédő civil szervezetekkel való kapcsolattartásban.
A Morgó-patak környezeti hatásvizsgálatában.
Lakosság tájékoztatásában, nyilvánosságban.

Tisztelettel, Egyesületünk nevében:

Kismaros, 2000. augusztus 26.
Néder Katalin, Kelecsényi Szabolcs

2000. AUGUSZTUS 13.

A falutakarítási akción szintén végigtisztítottuk patakunkat Kismaros belterületi szakaszán.

 

2000. JÚLIUS 31.

Versenytárgyalás a patakrendezés ügyében. A tárgyalás eredményeként Moór Róbert a Maros 96 Kft.-t bízza meg a munkálatok kivitelezésével.

 

2000. JÚLIUS 20.

Képviselőtestületi ülés, melyen a patakrendezésre beérkezett árajánlatokat beszélik meg. Ezen az ülésen is részt vesznek Egyesületünk tagjai. Az ülésen kiderül, hogy a 3 pályázó közül ketten maradtak versenyhelyzetben, az egyik a Középdunamenti Vízgazdálkodási Társulat, a másik pedig egy helyi vállalkozó: Maros 96 Kft. A Képviselőtestület és a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (TEKÖB) Moór Róbert polgármestert bízza meg, hogy a versenytárgyaláson egy személyben döntsön, melyik kivitelező céget választja.

 

2000. JÚLIUS

A Kismarosi Kikiáltóban a következők jelennek meg az üggyel kapcsolatban:

A Polgármester egy hónapja című cikkben: “Május 22-én tárgyalást folytattam Vácott a Göncöl házban Dukay Igor úrral a patakrendezés természetközeli lehetőségeiről. Megállapodtunk, hogy elkészítenek egy anyagot. A tárgyalásra meghívtam Dukay Igor urat, hogy segítse döntésünket.”

 

2000. JÚNIUS 29.

A Dunakanyar Régió című közéleti újságban a következő olvasható a Fejlődő, szépülő Kismaros című cikkben:

“A polgármester a lakosság véleményére is kíváncsi. Az év végére elkészül Kismaros rendezési terve, de Moór Róbert polgármester olyan alapdokumentumot szeretne, amely az egész község véleményét figyelembe veszi. Mint mondta, komolyan veszi ezt a munkát, és mielőtt végleges formát öltene a terv, megkérdezik a lakosokat saját elképzeléseikről. Például arról, hogy szeretnének-e továbbra is kis faluban élni, vagy inkább a település növekedése mellett döntenének.
Van, amiről nem kell külön kérdéseket intézni a lakossághoz. Ilyen a Török- vagy Morgó-patak ügye. Az egyébként csendes kis vízfolyás már kétszer is kiáradt, komoly károkat okozva a községben, és egyöntetű a vélemény, hogy a víz zavartalan útját biztosítani kell. Igaz, voltak, akik a patak revitalizációjáról beszéltek, és vannak, akik szerint egyszerűen ki kell vágni a mederben és a partoldalon levő fákat. Az önkormányzat sikeres pályázata révén több mint hétmillió forint áll erre rendelkezésre erre a célra, és a munka elvégzésére már árajánlatot is kért a hivatal. A polgármester pedig természetvédőkkel konzultált a kivitelezés módjáról, és osztja is álláspontjukat: mint mondta, nem akarja hogy csatorna legyen a patakból. Vagyis csak azokat a fákat fogják kivágni, amelyek veszélyforrást jelentenek, emellett eltávolítják a felgyűlt hordalékot. Szándékaik szerint jövőre elvégzik a teljes patakrehabilitációt.”

Ezen a napon Egyesületünk egyeztető tárgyalást folytat Kozma Péterrel és Balogh Zsolt Miklóssal a kiviteli terv elkészítésével kapcsolatban. Balogh Zsolt Miklós elmondja, hogy a terep többszöri bejárása alapján, szerinte legfeljebb 15-20 fát kell kivágni, így az árajánlatát is ennek megfelelően fogja beadni a Kismarosi Polgármesteri Hivatalnak.

 

2000. JÚNIUS 19.

A Középdunamenti Vízgazdálkodási Társulat hivatalos felkérést kap Kismaros Község Polgármesterétől, hogy tegye meg árajánlatát a patakrendezésre.

 

2000. JÚNIUS 15.

Képviselő-testületi ülés, melyen a patakrendezést is tárgyalják. Az ülésre Egyesületünk meghívja Dukay Igort, Kozma Pétert és Balogh Zsolt Miklóst, hogy szakmai érveiket mondják el a patakrendezés ökológiai szempontokat is figyelembe vételének fontosságáról.

 

2000. JÚNIUS

A Kismarosi Kikiáltó júniusi számában a következő jelenik meg a “Patakrendezés”-ről:

“Moór Róbert, mint elmondotta lapunknak, igyekszik Kismaros környezeti értékeit megőrizni. Mivel ez komoly szakmai felkészülést igényel, ezért szívesen fordul e terület professzionális művelőihez tanácsért. A helyi Mátyásfa Egyesület munkatársai elvitték a patakmeder ökológiai szempontokat is figyelembe vevő szakembereihez, a váci Göncöl Házba. A Morgó-patak rendbe hozásának elsődleges szempontja a vagyonvédelem, hogy ne fordulhassék elő többé áradás, a második, de ezzel egyenrangú szempont, hogy a munkák ökológiai szemlélettel végeztessenek el.”

 

2000. JÚNIUS 7.

Egyesületünk eljuttatja a Képviselőtestület minden tagjának Dukay Igor szakmai anyagát és az ő segítségével ehhez még más írásosos szakmai anyagot is csatol, melyek a patakrendezés környezetbarát megoldásairól szólnak.

 

2000. JÚNIUS 6.

Balogh Zsolt Miklósék társulata elkészíti a Morgó-patak ökológiai szempontokat is figyelembe vevő patakrendezés kiviteli tervének vázlatát ill. költségkalkulációját és elküldi a Polgármesteri Hivatalba.

 

2000. JÚNIUS

Közel három hónapja a Morgó-patak ökológiai szempontokat is figyelembe vevő rendezési tervének kidolgozását intézzük. Mint ismeretes a falu “vis maior” pályázati keretből fogja a helyreállítási és árvíz-megelőzési munkáit elvégezni. Egyesületünk elsődleges célja az, hogy a patak természetes ill. természetközeli állapotát a lehetőségekhez mérten minél inkább megóvja, és a végleges kiviteli terv is ehhez igazodjon. Ezek figyelembevételével a Göncöl Alapítvány Hálózat az élővizekért program (Vác), a DAMU Bt. Építőipari, Számítástechnikai, Környezetvédelmi és Vízügyi Szolgáltató Bt. (Vác) és a Közép-Duna-menti Beruházó Szolgáltató és Kereskedelmi Vízgazdálkodási Társulat (Pomáz) szakemberei dolgozták ki a tervet, Egyesületünk felkérésére.

Segítségünkre voltak még az Ipoly Unió és az Ökotárs Alapítvány munkatársai, akik a “Borostyánkőút 2000” elnevezésű pályázati lehetőséggel támogattak.

Ezúton is szeretném megköszönni mindazoknak a közreműködését, akik előrevitték az ügyet és fontosnak érzik a patak sorsát.

 

2000. MÁJUS 27.

A kismarosi gyereknapi rendezvényen vízbiológiai foglalkozást tartottunk a gyerekeknek.

 

2000. MÁJUS 20.

A “Madarak és Fák Napja” programsorozat keretében, a nagymarosi Cédrus Egyesülettel közösen a következő programokat szerveztük:

  • A Morgó-patak partjának és medrének végigtisztítása a kismarosi szakaszon
  • Veszélyes hulladékgyűjtés (akkumulátor, használt elemek, használt étolaj)
  • Természetismereti gyerekprogramok (újrapapírkészítés, vízvizsgálat).

 

2000. ÁPRILIS

A Göncöl Alapítvány segítségével kiterjesztettük vizsgálatainkat a patak forrásvidékétől (Királyréttől) a torkolatig (Kismarosig), szintén 5 mérőhelyen. Módszereink ezáltal kibővültek a vízi makrogerinctelen indikátor szervezetek vizsgálatával is. Adatainkat folyamatosan feldolgozzuk (számítógépes adatbázis) és kiértékeljük.

Kutatásainkat a Környezetvédelmi Minisztérium a “Nem védett területek természeti értékeinek feltárására” kiírt pályázatán első helyezéssel díjazta hidrobiológia kategóriában.

(1998. augusztusában – az Ökosansz Alapítvány megbízásából – kezdtük el vizsgálni rendszeresen a Morgó-patak vizét vízkémiai módszerekkel, öt helyszínen, a kismarosi szakaszon.)

 

2000. ÁPRILIS 1.

Patakpart tisztítási akciót szerveztünk, még a tavalyi árvíz nyomait tüntettük el, akciónkat a kismarosi Polgármesteri Hivatal is támogatta.

 

2000. MÁRCIUS

A hónap második felében Verőce és Kismaros határában kb. 20 db őshonos facsemetét ültettünk el.

 

2000. FEBRUÁR 1.

Megalakul a Mátyásfa Környezetvédő Egyesület.